Bizalmi válság alakult ki a Tokaj-Hegyalja Egyetem és az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriuma között, amelynek elnöke Wáberer György. A feszültség odáig fajult, hogy az egyetem szenátusa a szerdai ülésén megszavazta, a kuratórium jelenlegi vezetésének távoznia kellene, erről pedig levélben tájékoztatták az illetékes minisztert is – a HVG információi szerint.
A konfliktus középpontjában az egyetem finanszírozása áll. Bár a kuratórium korábban jóváhagyta a 2026-os üzleti tervet és költségvetést, most mégsem utalja át a második félév működéséhez szükséges, mintegy 1,27 milliárd forintos összeget. Az egyetem vezetése állítólag hónapok óta próbál egyeztetni a kuratóriummal, azonban nem kaptak olyan magyarázatot, amelyből világosan kiderülne, miért tartják vissza a pénzt. A lap szerint a kialakult helyzet akár a szeptemberi tanévkezdést is veszélyeztetheti.
A mostani ügy azért is figyelemre méltó, mert Wáberer Györgyöt az elmúlt időszakban más területeken is egyre több kritika érte. A Borsod24 szerkesztősége néhány héttel ezelőtt részletes kérdéssort küldött a Tokaj Borvidéki Fejlesztési Tanács működésével, valamint a Tokaj-Hegyalja térség fejlesztéseivel kapcsolatban.
Megkeresésünkben reagálást kértünk többek között a Patakért Egyesület azon állításaira, amelyek szerint a fejlesztési tanács működése túlzottan központi irányítás alatt állt, miközben a meghirdetett fejlesztések jelentős része nem hozta meg a várt gazdasági és turisztikai eredményeket.
Kérdéseink érintették azt is, hogy a Tokaj Borvidéki Fejlesztési Tanács által kezelt, korábban 150 milliárd forintosra becsült fejlesztési programból milyen szempontok alapján valósultak meg egyes beruházások, illetve miként értékeli Wáberer György a térség turizmusának, bormarketingjének és gazdasági helyzetének alakulását. A Patakért Egyesület korábban nyíltan azt követelte, hogy Wáberer távozzon a testület éléről, miközben bírálta a látványberuházásokat, a fejlesztési prioritásokat és a döntéshozatal rendszerét.
A Borsod24 által megfogalmazott kérdések, melyeket elektronikus levélben küldtünk el Wáberer György asszisztensének:
- A Patakért Egyesület szerint a Tokaj Borvidéki Fejlesztési Tanács működése az elmúlt években inkább központi politikai irányításként, mint valódi térségi fejlesztési együttműködésként működött. Ön hogyan látja: mennyi önálló döntési lehetősége volt valójában a Tanácsnak?
- Amikor 2020-ban átvette a TBFT vezetését, Orbán Viktor azt a célt fogalmazta meg, hogy Tokaj legyen Magyarország harmadik legfontosabb turisztikai régiója. Ön szerint hat év alatt mennyire sikerült közelebb kerülni ehhez a célhoz?
- A kritikák szerint a meghirdetett 150 milliárd forintos fejlesztési program jelentős része nem közvetlen turisztikai vagy borvidéki fejlesztésekre ment el, hanem például közúti beruházásokra és más állami projektekre. Mi alapján döntötték el, hogy mely fejlesztések kerüljenek a TBFT költségvetésébe?
- A Patakért Egyesület azt írja: „A TBFT-nél nem ugrottak el a látványos, drága, de sem megtérüléssel, sem érdemi turisztikai vonzerővel nem rendelkező projektek elől. A sátoraljaújhelyi zártkertek feletti függőhíd több, mint 4 milliárd forintba került…” Ön szerint jogos ez a kritika? Valóban megkérdőjelezhető arányban támogattak látványberuházásokat a hosszú távon is fenntartható fejlesztésekkel szemben?
- A bejegyzés egyik visszatérő állítása, hogy a fejlesztések jelentős része olyan településekre koncentrálódott, ahol kormányközeli üzleti érdekeltségek jelentek meg. Mit válaszol azokra a kritikákra, hogy a fejlesztéspolitika nem minden esetben a térség egészének érdekeit szolgálta?
- A Tokaj borvidék nemzetközi pozicionálásáról sok ígéret hangzott el az elmúlt években, mégis gyakori kritika, hogy a térség bormarketingje továbbra is gyenge. Ön szerint miért nem sikerült áttörést elérni ezen a területen?
- A bejegyzés szerint a TBFT saját monitoring jelentései szerint továbbra is jelentős az elvándorlás és csökken a helyi vállalkozások száma a térségben. Ezt személyes kudarcnak érzi, vagy úgy gondolja, hogy ezekre a folyamatokra a Tanácsnak csak korlátozott ráhatása volt?
- A Patakért Egyesület nyíltan azt írta: „Wáberernek mennie kell”. Ön szerint mi állhat e mögött a követelés mögött, és érzi-e úgy, hogy az elmúlt évek fejlesztéspolitikája miatt megrendült a bizalom a TBFT vezetésével szemben?
- Most, hogy egyre több kritika éri a Tokaj Borvidéki Fejlesztési Tanács működését, támogatna-e egy olyan átalakítást, amely nagyobb döntési jogkört adna a helyi önkormányzatoknak, civil szereplőknek és bortermelőknek a térség fejlesztésében?
Lapunk nemcsak a civil szervezet kritikáira kérdezett rá. Eljuttattuk Wáberer Györgynek a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa vezetését bíráló nyílt levélben megfogalmazott állításokat is, amelyek szerint a borvidék versenyképessége és nemzetközi pozíciója nem javult érdemben az elmúlt években. Arra is kíváncsiak voltunk, miként látja saját felelősségét a Tokaj-Hegyalja térség fejlesztésében, illetve támogatná-e a helyi önkormányzatok és civil szereplők nagyobb beleszólását a fejlesztési döntésekbe.
Nyílt levél a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa tagjaihoz
“Tokaj–Hegyalja az elmúlt két évszázad során válságok és fellendülések váltakozó korszakait élte meg. A borvidék történetében voltak dicsőséges időszakok, de akadtak súlyos hanyatlások is. Ma, hosszú évek stagnálása után, ismét komoly kihívásokkal kell szembenéznünk. Világhírű borunk mára a külföldi üzletek alsó polcaira szorult, miközben Magyarországon is a legolcsóbb tételek között található. A legnagyobb probléma azonban nem pusztán az alacsony ár, hanem az, hogy még ezen az árszinten is egyre csökken iránta a kereslet. Az elmúlt években a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa irányítása alatt milliárdos nagyságrendű közpénz került marketingtanulmányokra, márka- és minőségvédelmi programokra, valamint olyan beruházásokra, amelyek végül nem hoztak érdemi eredményt. A borvidék értékesítési mutatói nem javultak, a szőlő felvásárlási ára pedig még az infláció mértékét sem tudta követni. Mindezek fényében kijelenthető, hogy a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa jelenlegi vezetése nem tudta hatékonyan szolgálni a szőlőtermelők, a borászatok és a kereskedelem érdekeit. Ezért határozottan felszólítjuk a Tanács tagjait, hogy vállalják a felelősséget, és gyökeresen változtassanak az eddigi hozzáállásukon! Ideje, hogy végre érdemben meghallgassák a kistermelők hangját, vegyék figyelembe az ő érdekeiket is, és a gyakorlatban is tegyenek a megélhetésükért. Meggyőződésem, hogy Mészáros Lőrinc vagy a Tiborcz István fémjelezte nagybirtokosi kör nem képes elhozni Tokaj–Hegyalja valódi megújulását. Ezért felszólítom őket, hogy vonuljanak vissza a borvidék irányításából.”
Dr. Bihari Zoltán, országgyűlési képviselő
Lontay László, országgyűlési képviselő
Wáberer György asszisztense megkeresésünket követően jelezte, hogy válaszolni fognak kérdéseinkre, ez azonban cikkünk megjelenéséig nem történt meg. A most nyilvánosságra került egyetemi konfliktus új megvilágításba helyezi a korábban megfogalmazott kritikákat is, hiszen immár nemcsak civil szervezetek és ellenzéki szereplők, hanem a Tokaj-Hegyalja Egyetem saját szenátusa is nyíltan szembefordult a kuratórium jelenlegi vezetésével.
Hogy a kialakult helyzet végül a kuratórium személyi összetételének megváltozásához vezet-e, egyelőre nem tudni. Az azonban biztosnak látszik, hogy Wáberer Györgynek egyszerre kell szembenéznie a Tokaj-Hegyalja Egyetem működését érintő súlyos vitával, valamint azokkal a kérdésekkel is, amelyek a Tokaj Borvidéki Fejlesztési Tanács elmúlt évekbeli tevékenységét övezik. Ha a Borsod24 megkapja a korábban ígért válaszokat, azokat változtatás nélkül közölni fogjuk.
Ha fontosnak tartja a független helyi újságírást, most duplán segíthet. Az Aspektus+ programnak köszönhetően minden felajánlott forint mellé még egy érkezik. Itt támogathatja a Borsod24 adománygyűjtését.
